Nem rossz könyvek #2: Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?

Dedikálásra váró hosszú sorok Jón Kalman Stefánsson budapesti látogatásakor, azonnal irodalmi hivatkozási ponttá váló Knausgård-életmű, északi szerzőkre specializálódott kiadó: az elmúlt évekből bőven lehet példákat találni arra, hogyan vált itthon is rendkívül népszerűvé a skandináv irodalom.  Mi lehet e siker titka, és egyáltalán, lehet-e beszélni olyanról, hogy skandináv irodalom? És ha igen, mi köti össze ezeket a műveket? És van-e olyan regény, ami bár már megjelent magyarul, mégsem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nem rossz könyvek podcast második részében, melyben csatlakozott hozzánk Patat Bence műfordító is, aki az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy ezek a szerzők eljuthassanak a magyar olvasókhoz.  Tartalom: 00:00 Mi lehet a titka a skandináv irodalomnak? 04:50 Jón Kalman Stefánsson népszerűsége Magyarországon és az új kötetei: főleg Hiányod maga a sötétség volt a téma, de kicsit beszéltünk a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről is. 15:10 Tove Ditlevsen és a Koppenhága-trilógia (magyarul eddig az első két rész,  a Gyerekkor és az Ifjúkor jelent meg) 24:16 Vendégünk Patat Bence. Hogyan lesz valaki az északi nyelvek fordítója? 30:00 Van valami közös jegy, ami egyáltalán összefogja a skandináv szerzők műveit? Hogyan függ össze a skandináv társadalmak helyzete és az irodalom? 35:55 Egyszerűség, kertelés nélküliség, őszinteség és a magány szerepe 40.30: Egy magyarul már megjelent, de nem eléggé ismert északi regény, amit érdemes mindenkinek elolvasnia: Lars Saabye Christensen: A féltestvér 43:00 Jon Fosse Nobel-díjáról 45:20 Három könyv Patat Bence ajánlásában See omnystudio.com/listener for privacy information.