Karácsonyi készület – napi apostol és evangélium – Tit 1,15-2,10; Lk 20,19-26

Nyíregyházi Egyházmegye - A podcast by Nyíregyházi Egyházmegye

Tit 1,15-2,10 Fiam Titusz! A tisztáknak minden tiszta; a  tisztátalanok és a hitetleneknek viszont semmi sem tiszta, mert szennyes  az elméjük is, a lelkiismeretük is. Azt hangoztatják, hogy ismerik  Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatosak, hűtlenek, s minden  jótettre alkalmatlanok. Te azonban azt hirdesd, ami a józan tanításnak megfelel. Az időseknek,  hogy legyenek józanok, tisztességesek, megfontoltak a hitben, a  szeretetben és a türelemben. Az idős asszonyok hasonlóképpen szent  magaviseletűek legyenek, nem rágalmazók, nem a sok bor rabjai, hanem  tanítsanak a jóra, oktassák a fiatal asszonyokat arra, hogy férjüket  szeressék, gyermekeiket kedveljék. Legyenek ezenkívül megfontoltak,  tiszták, józanok, háziasak, jóságosak, férjük iránt engedelmesek, hogy  ne káromolják miattuk Isten igéjét. Az ifjakat ugyanígy buzdítsd, hogy  józanok legyenek. Mindenben te magad légy példakép a jótettekben: a  tanításban, a feddhetetlenségben, a komolyságban. A szavad legyen józan,  elgáncsolhatatlan, hogy az ellenfél megszégyenüljön, mivel semmi  rosszat sem tud mondani rólunk. A rabszolgákat intsd, hogy vessék alá  magukat uruknak, keressék mindenben azok kedvét, ne vitatkozzanak, ne  hűtlenkedjenek, hanem tanúsítsanak mindenben igaz hűséget, hogy  mindenben díszére váljanak Üdvözítő Istenünk tanításának. Lk 20,19-26 Azon  időben az írástudók és a főpapok nyomban el akarták fogatni Jézust, de  féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk szólt ez a példabeszéd.  Szemmel tartották és cselvetőket küldtek ki. Ezek jó szándékú embernek  tetették magukat, hogy szaván fogják, s aztán kiszolgáltassák a  hatóságnak és a helytartó hatalmának. „Mester - kezdték -, tudjuk, hogy  az igazságot hirdeted és tanítod, nem nézed az emberek személyét, hanem  az igazsághoz híven tanítod az Isten útját. Szabad adót fizetnünk a  császárnak, vagy nem szabad?” De ő észrevette a csapdát, ezért így  felelt nekik: „Mutassatok egy dénárt! Kinek a képe és felirata van  rajta?” „A császáré” - válaszolták. „Adjátok hát meg a császárnak, ami a  császáré, és az Istennek, ami az Istené” - mondta nekik. Így egyetlen  szavába sem tudtak belekötni, amit a nép előtt kiejtett.  Meglepődésükben, hogy így felelt, elhallgattak. Tamás László görögkatolikus papnövendék előadásában