„Mindig csapatmunkásként szerettem dolgozni”

Nagy idők nagy tanúja és tevékeny részese volt közel 40 éves katonai pályafutása során Borsits László. A Magyar Néphadsereg utolsó, majd a Magyar Honvédség első vezérkari főnöke rengeteg szállal kötődik Székesfehérvárhoz. A nyugállományú vezérezredes, aki nemrégiben ünnepelte 85. születésnapját, először gyermekként élt egy rövid ideig a városban és járt egy évet a Béke téri Általános Iskolába, aztán alig két évtizeddel később már katonaként tért vissza, nem is egyszer a fehérvári laktanyába. A jelenleg is itt élő Borsits László az ÖKK Podcast legfrissebb epizódjában mesél regényes és eseménydús életéről, a katonai léttel járó „vándorlásról”. Az adásból kiderül, milyen adottságokra van szükség ahhoz, hogy valaki jó csapatvezetővé váljon és ugyanolyan biztonsággal hozza meg döntéseit akár egy szakasz, egy század, vagy egy ezred élén. A műsorban szó esik az 1980-as, 1990-es évek emlékezetes eseményeiről: milyen szerepet kapott a honvédség a munkásőrség felszámolása, a szovjet csapatok kivonulása, a NATO-csapatok érkezése, a taxisblokád, a romániai forradalom, vagy éppen az első öbölháború idején.