A fehér bot mögött meglátni az embert - Látássérült nőkről Lendvai Lillával

A fogyatékossággal élő nőkre a többségi társadalom dupla nyomást helyez: egyszerre szembesülnek a nők felé irányuló klasszikus elvárásokkal és társadalmi nyomással, valamint a fogyatékossággal élőkkel szembeni sztereotípiákkal. Egyszerre várják el tőlük, hogy helytálljanak nőként és dolgozó emberként, a gyermekvállalásról nem is beszélve - a másik oldalon viszont a többségi társadalom sokszor inkompetensnek és nőietlennek tartja őket. A fogyatékossággal élők bizonyos kutatások szerint 4-szer olyan gyakran lesznek szexuális visszaélés, kényszerítés áldozatai, mint nem fogyatékossággal élő társaik. Lehet, hogy a fogyatékosság valójában csak egy társadalmi konstrukció? Miért félünk tőle mégis? Hogy viszonyul a többségi társadalom a fogyatékossággal élő nőkhöz, anyákhoz? Milyen az ideális nő és az ideális anya? És mit tegyünk, hogy ne termeljük újra a sztereotípiát? Lendvai Lilla a látássérült személyekkel, azon belül is főleg nőkkel és anyákkal kapcsolatos többségi attitűdöket kutatja, 2020-ban ebben a témában doktorált. A vele való beszélgetés során feminista aspektusokból vizsgáltuk meg a fogyatékossággal élő és a látássérült nők és anyák helyzetét.